Sokféle különböző programozási nyelv létezik, vannak amelyekben csak forráskódot készítünk (PHP, Javascript), vannak amelyek esetében az elkészített forráskódot le kell fordítani, hogy az eszköz amelyen működni fog, tudja végrehajtani (C#, C++).

Szintén vannak olyanok melyekben akár kész elemek segítségével designt is készíthetünk a programunknak, és vannak olyanok is ahol szintén meg kell programozni a designt is. Azoknál a programoknál ahol kész elemeket tudunk felhasználni, ott is programozva van a design, csak a program amely segítséget nyújt az elemekkel, összeállítja a forráskódot, hogy ne kelljen kézzel megírjuk.

Nagyon sok programozási nyelv az egyszerű angol nyelvre épül, ez azt jelenti, hogy a parancsok amiket használhatunk létező angol szavak, vagy összetett szavak, pl. replace, string_replace. A többi programozási nyelvben saját szavak vannak kitalálva minden parancsnak. 

A legtöbb ilyen parancsot nem kell kötelező módon fejből tudni, általában könnyedén megtalálhatóak az adott programozási nyelv hivatalos weboldalán, bőséges leírás keretében, hogy mire is jók, húgyan is működnek és hogyan is kell használni őket. Nem árt azért ha egy nagyobb részét tudjuk, de közbe-közbe szét is kell nézni, mert lehet, hogy létezik olyan parancs amiről még nem tudunk, de végrehajtja azt a feladatot amelyet mi szeretnénk megírni. Ilyen pl. egy lista elemeinek a sorbarendezése.

A programozási nyelveket 2 nagy csoportba oszthatjuk: alacsony szintű és magas szintű. Az alacsony szintű programozási nyelvek az emberek nagy többsége számára értelmetlen és értelmezhetetlen szövegeknek tűnnek, a magas szintű programozási nyelvek meg olvashatóak, akár egy könyv.

Képzeljünk el egy 100 emeletes épületet egy város kellős közepén, ahol az alacsony szintű programozás van a földszinten, és a magas szintű programozás a 100. emeleten. Ha a földszinten kinézünk az ablakon és ki akarjuk találni, hogy merre is menjünk, hogy kijussunk a városból, egészen sokat fogunk gondolkodni, míg ahogy egyre fennebb és fennebb megyünk az emeleteken egyre könnyebben látjuk a megoldást, egyre könnyebben meg tudjuk tervezni.

Példa alacsony szintű programozásra:

    global  _start

            section .text
    _start:
            ; write(1, message, 13)
            mov     rax, 1                  ; system call 1 is write
            mov     rdi, 1                  ; file handle 1 is stdout
            mov     rsi, message            ; address of string to output
            mov     rdx, 13                 ; number of bytes
            syscall                         ; invoke operating system to do the write

            ; exit(0)


        

A fenti kódban van néhány parancs vagy kifejezés melyek egyáltalán nem vagy nem teljesen angol szavak, mov, rax, rdi, rsi

Példa magasabb szintű programozásra:

    // 'Hello World!' program

    #include <iostream>

    int main()
    {
        std::cout << "Hello World!" << std::endl;
        return 0;
    }


        

Jól látható, hogy ebben a kódban már több angol szó felismerhető, mint nem, az include, stream, out, std (standard)

Példa magas szintű programozási:

    function Encode_name( $string )
    {
        $string = str_replace( "alma", "korte", $string );

        return $string;
    }


        

A fenti kódban már minden szót el olvashatunk és megérthetünk könnyedén, function, str (string), replace, return